A mai világban a halál és a születés is a kórházakba került – eltávolodóban van az embertől, a családtól, az otthontól, ahol annak valódi helye volna. A cigányság még tartaná a szokást, de a kórházi „rendszer” nem kedvez ennek. Illetve ennek sem. Segítenek talán emlékezni arra, hogy a szülés körül nincs dolga férfiaknak, s hogy a gyerek nemét csak akkor közlik az apával, ha a baba már megszületett. 

A sorozat a „Színes gyöngyök” www.szinesgyongyok.hu asszonyainak segítségével készült, elsősorban a baranyai cigányság babonaköréről szól, de példázza az egész ország legnagyobb kisebbségének hiedelemvilágát. 
 

Szokások az otthon szülés idejében
Valamikor nagyon régen otthon születtek a gyerekek, bába segítette őket a világra. Olyankor a férfiak nem mehettek be oda, ahol az asszony vajúdott, csak női családtagok és a bába lehettek mellette. A bába tudatta az apával a gyermek nemét. 

HarmoNet tipp: A legtitokzatosabb valódi cigány babonák a halál körül - 6 hét kell a mennyországig >>

A buba batyuja
A gyerekágyas anya hat héten keresztül nem mehetett ki a házból kendő nélkül, mert hagyományaink szerint tisztátalanok lettek volna, ha nem tartják be ezt a szokást. Ahogy megszületett a baba, egy kis batyut készítettek számára a női hozzátartozók, ami tartalmazott sót, fokhagymát és egy kis kenyérdarabkát, hogy távol tartsák tőle a rossz szellemeket. Ennek a batyunak mindig a baba mellett kellett lennie. 

Védekezés a rossz szellemek ellen
Naplemente előtt a kimosott gyerekruhát mindig be kellett szedni az udvarról, mert rossz szellemek telepedtek volna rá. Fürdetéskor a teknő négy sarkába hat héten keresztül hamut tettek. A gyerek fürdetése után először az apa lábat mosott ebben a vízben, ezzel biztosítva, hogy az apa erejét megkapja majd a gyerek is. A teknő négy sarkából összeszedett hamut a fürdető vízbe szórták, majd ezt a vizet megszűrték egy pelenkán keresztül. Ebből lehetett megállapítani azt, hogy hány állat szőre jött ki a gyermek testéből. 

„Kijön az állatszőr a gyerekből...”
A hiedelmek szerint állatszőr úgy kerülhetett a gyermekbe, hogy akkor, amikor az anya még állapotos volt, vagy megrúgta az állatot, vagy átlépte. A gyerekágyas asszony hat hétig nem mehetett a kútra, mert ezzel a víz minőségét megrontotta volna. Az újszülöttet mindenképp meg kellett keresztelni hat héten belül. 

HarmoNet tipp: A szülés utáni depresszió megelőzhető! - Vegyszermentes megoldások >>

Keresztelő 6 héten belül
A keresztmama vette meg számára a keresztelő ruhát, leány gyermek esetén a fülbevalót. A keresztelő napján a keresztanya emelte föl a gyereket a helyéről, közben a gyermek helyére pénzt csúsztatott, hogy a gyermeket élete végéig gazdagság kísérje. Templomba menet gyalog tették meg az utat, ma már ez a hagyomány nem kötelező.  A templomban egész idő alatt a keresztanya tartja a babát, de mindkét keresztszülő válaszol a pap kérdéseire, teszi fogadalmát (katolikus szertartás szerint). Haza felé az első kocsmánál még ma is megállnak, általában pálinkát rendelnek, és a keresztanya ujját éppen csak belemártva az italba, végighúzza a baba száján. 

Hazaérve a keresztanya leteszi a gyermeket ugyanoda, ahonnan felvette, és a család étellel, itallal, tánccal ünnepli meg a baba érkezését.

A roma társadalom, kulturális, szerkezeti, szociális hagyományaiból eredően a nők az egyes családokon belül másodrangúként vesznek, vehetnek részt, mind a család, mind szűkebb társadalmi körük életében, szervezésében. Az egyébként is szegregációnak kitett roma társadalom e másodvonalbeli csoportjának helyzetéből adódóan jóval kevesebb esélye van véleményét érdekeit érvényesíteni a nagy családi élet megszervezésében, bonyolításában. – A Színes Gyöngyök megalakulása óta különböző programjain keresztül támogatja a roma származású nőket és családjaikat, közvetlenül és áttételesen is a Baranya Megyei roma közösségeket.