Egy kehelybe vésett rejtjeles felirat megfejtése, az ősi, alagútnak is használt jeruzsálemi csatornahálózat felfedezése és más – detektívmunkához hasonlító – régészeti feltárás segíthet megoldani a Biblia egyik legnagyobb rejtélyét: ki írta a Holt-tengeri tekercseket?

Új nyomok arra utalnak, hogy a legrégebbi ismert bibliai dokumentumokat is tartalmazó tekercseket különböző csoportok írott kincsként kezelték, védelmezték, háborúk idején elrejtették. Nem kizárt, hogy talán a Biblia szerint a frigyládát rejtő jeruzselemi Templom (Salamon temploma) legnagyobb kincséről van szó.

A Holt-tengeri tekercsekre több mint 60 évvel ezelőtt bukkantak az ősi Qumran település közelében fekvő tengerparti barlangokban. Eddig úgy vélték, hogy az időszámításunk előtti és az azt követő első századokban a Qumranban letelepülő lázadó zsidó szekta tagjai, az esszénusok írták a pergamen és papirusz tekercseket.
Új kutatások azonban azt támasztják alá, hogy a Holt-tengeri tekercsek más területről és különféle zsidó csoportok írótollából származnak. Olyan zsidók írhatták ezeket a tekercseket, akik az i. u. kb. 70-ben bekövetkező, a legendás jeruzsálemi templomot is romba döntő római ostrom elől menekültek Qumranba.

„A tekercseket zsidók írták, ez biztos, de valószínűsíthető, hogy nem kimondottan egyetlen csoportjuk csupán. Különböző csoportok együttes munkájáról lehet inkább szó” – fejtette ki Robert Cargill, a Californiai Egyetem régésze, akit a Ki írta a holt tengeri tekercseket? című dokumentumfilmben láthattunk a National Geographic Channel műsorán.

A mostani nézőpont azonban még nem jelenti azt, hogy a holt-tengeri tekercsek eredetét vizsgáló tudósok között kialakult a konszenzus.

„Van egy olyan érzésem, hogy heves vitákban lesz még részünk” – fogalmazott Lawrence Schiffman, a New Yorki Egyetem Hebraisztikai és Judaisztikai Tanszékének professzora.
Mi köze a rituális fürdőknek a tekercsekhez?
A tekercseket 1947-ben beduin pásztorok találták meg. 1953-ban Roland de Vaux francia régész és katolikus pap nemzetközi kutatócsoportot vezetett a főleg héber nyelven íródott tekercsek tanulmányozására. A kutatás során De Vaux azt a következtetést vonta le, hogy a tekercsek szerzői Qumranban éltek, mert a 11 tekercs onnan került elő.

Ősi zsidó történészek feljegyzéseiből tudjuk, hogy a Holt-tenger régiójában felbukkantak az esszénusok is. De Vaux vitatja azonban, hogy Qumran városa volt a központjuk. Feltételezését arra alapozza, hogy csapata számos, valószínűleg rituális zsidók által megmerítkezésekhez használt medence maradványt fedezett fel a térségben.

Teóriáját alátámasztani látszanak maguk a Holt-tengeri tekercsek is, amelyek közül néhány a közösségi élet szabályait taglalja. Ezek megfelelnek az esszénusok szokásait összegyűjtő ősi leírásoknak.
„A tekercsek a qumrani régészek feltételezésével megegyezően a közösségi étkezések és a rituális fürdők szabályait részletezik” – magyarázta Cargill.
Holt tengeri tekercsek – a Templom kincsei?
Qumran városát Yuval Peleg archeológus fedezte fel 16 évvel ezelőtt. Mostani kutatásai kihívást jelentenek a Holt-tengeri tekercsek szerzőit firtatók számára.

A település felfedezésekor napvilágra került tárgyi leletek arra mutatnak, hogy Qumranban ősi fazekas üzem működött. A fürdőkként aposztrofált medencék lehet, hogy csupán az agyag kinyerésére szolgáltak.

A jeruzsálemi Sion-hegyen régészek nemrég egy kétezer éves kupa maradványaira bukkantak. A kelyhek oldalára titkosírással az alábbi feliratot vésték: „Uram, akihez visszatérek”. Hasonlóan rejtjelezett írást használtak a Holt tengeri tekercsekben is. Néhány kutatónak ezek a kódolt üzenetek azt jelentik, hogy legalább néhány tekercs szerzői Jeruzselmből származó vallásos vezetők voltak.

„Papok használhattak kódolt írásokat, hogy elrejtsék a szövegek valós üzenetét a nem beavatott olvasók szeme elől” – vélekedett Cargill.

Az is felmerült, hogy az esszénusok valójában a jeruzsálemi templom felszentelt papjai voltak, akik az időszámításunkat követő második században önként vállalt száműzetésbe vonultak, miután az uralkodók törvénytelenül magukhoz ragadták a főpapi rangot. A papok ezen lázadó csoportja lehet, hogy Qumranba menekült, hogy ott saját módjukon imádják az Urat. Ezalatt nem kizárt, hogy megírták azon szövegeiket, melyeket ma a Holt-tengeri tekercsekként ismer a világ.

A qumrani barlangok – ahol a tekercsekre rátaláltak (Fotó: Effi Schweitzer)

Az esszénusok azonban bizonyára nem hagyták el a régi szokásaikat, hagyományaikat Qumranban sem, erre utal a rejtjellel történő írás is, amely egyike lehetett azoknak a gyakorlatoknak, amelyeket megőriztek.

„Az is lehetséges, hogy néhány tekercset biztonsági okból nem Qumranban írtak” – mondta Cargill. „Úgy vélem, az, ha látjuk, hogy a Holt-tengeri tekercseket papok írták, drasztikusan megváltoztatja hozzáállásunkat. A frigyláda eltűnt. Soha nem találjuk meg Noé bárkáját, ahogy a Szent Grált sem. Ezek a tárgyakat soha nem láthatjuk. De talán feljegyzéseink vannak a jeruzsálemi templomból. Ezek a templom igazi kincsei” – tette hozzá.
Honnan származhatnak pontosan a tekercsek?
Ronnie Reich izraeli régész által vezetett kutatócsoport nemrég ősi csatorna maradványaira bukkant Jeruzsálem alatt. A csatornákban a római ostrom idejéből származó tárgyi leleteket – kerámiát és pénzérméket – találtak.

A felfedezés arra utal, hogy a csatornarendszert a zsidók menekülő útvonalként használták. Némelyik alagúton keresztül keresztény vallási tekercseket csempésztek. A csatornák a Kidron-Völgybe vezetnek. Onnan már nincs messze a Holt-tenger és Qumran.

A tekercseket rejtő tégelyek további bizonyítékként szolgálnak arra, hogy a holt-tengeri tekercsek egy eltűnt szekta írásait tartalmazó gyűjtemény részei. A jeruzsálemi Zsidó Egyetem munkatársa, Jan Gunneweg, kémiai analízisnek vetette alá az edényeket, amelyet a Qumrani-hegység barlangjaiból származnak.

„Az edényekből kisebb kerámiadarabokat veszünk, összetörjük azokat, és egy nukleáris reaktorba küldjük a mintát, ahol neutronokkal bombázzuk. Ezt követően levehetjük az edény alapanyagául használt agyag kémiai ujjlenyomatát” – mondta el Gunneweg. „Mivel a Földön minden agyag más kémiai összetételű – olyan ez, mint az agyag DNS-e – pontosan meg lehet határozni, hogy melyik területről származik a cserépedény”.

Gunneweg konklúziója az, hogy a Holt-tengeri tekercseket rejtő cserépedényeknek csak a fele származik Qumran közeléből.
Megosztott vélemények
Nem mindenki ért egyet azzal, hogy a Holt-tengeri tekercsek talán Qumranon túlról származnak.

„Én nem hiszem, hogy igaz az az 1950 óta fennálló elmélet, hogy a tekercseket jeruzsálemi zsidókból álló csoportok írták volna” – mondta a New Yorki Egyetemen dolgozó Schiffman. Véleménye szerint a jeruzsálemi teóriát gyakorlatilag minden szakértő elutasítja. A szakember hozzátette, hogy az az elmélet szintén valószínűtlen, hogy valaki máshonnan összegyűjtött egy sor tekercset, és berakta őket ezekbe a barlangokba.

„Az ok pedig az, hogy a tekercsek nagy része összetartozik és egymásra épül. Ha a tekercsek más helyről származnának, valószínűleg más zsidó csoport hozta volna őket ide. Ez esetben joggal várnánk valamilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezek a csoportok szemben álltak az esszénusokkal. És ilyet bizony nem találunk” – jelentette ki Schiffman, aki felhagyott azzal a nézettel, miszerint a tekercseket a zelótákhoz hasonló csoport írta volna.

Cargill egyetért Schiffmannal abban, hogy a tekercsek rendkívül nagy ideológiai egybevágóságot mutatnak a Messiás várás, a szentírás értelmezés, a zsidó törvények értelmezése és a kalendáriumi dátumokat illetően.

„Ugyanakkor nehéz megmagyarázni a tekercsekben fellelhető ideológiai sokféleséget, ha azt vitatjuk, hogy azokat egyetlen szekta írta Qumranban” – fogalmazott.

A tekercsek eredeti darabjai az Ammani Régészeti Múzeum kiállításán (Forrás: Wikipedia)

A barlangok csak ideiglenesen rejtették el a tekercseket?
Ha Cargillnek és követőinek igaza van, az azt jelentheti, hogy amit a mai tudósok holt-tengeri tekercseknek hívnak, nem csak az elszigetelten élő írnokok munkája. Inkább a megfélemlített zsidók eddig még felfedezettlen kincse, a zsidóké, akik nem tudtak, vagy nem akartak visszatérni és visszakövetelni, amit egykor a sivatag védelmére bíztak.

„Bárki is írta őket, a tekercseket készítőik szentírásként kezelték, és a fennmaradásukra is nagy gondot fordítottak” – mondta Cargill. „Esszénusok keze munkája vagy sem, a Holt-tengeri tekercsek segítségével bepillantást nyerhetünk az első századi judaizmus sokféleségébe.”

 

 

Forras: http://www.geographic.hu/Civilizacio/2010/08/Megoldodni_latszik_a_Holt_tengeri_tekercsek_rejtelye